2011. július 31., vasárnap

Kirándulás

Hetek óta folyamatosan a jó időre várunk, hogy akkor majd elmegyünk a Balcsira pancsolni egyet, de egyre inkább az a gyanúm, hogy ez idén már nem fog összejönni. Hétről-hétre minden hétvégén itthon dekkolunk és már súlyos kilométer hiányunk van. Oda döntöttünk hogy szombaton kirándulni megyünk, méghozzá Aggtelekre. Párom is és én is gyerekkorunkban voltunk utoljára.
A lányaim nem akartak jönni, mivel ők pénteken jöttek haza Barcelonából, elegük volt a mászkálásból, így párommal kettesben mentünk. Reggel még szép idő is volt (csodák-csodájára). Minden bizalmunkat a Trabinkba vetettünk becsomagoltam pár szenyát és indulás. Kb egy óra autókázás után eleredt az eső és végig esőben mentünk. Már majdnem ott voltunk, kb fél órányira Aggtelektől, mikor az út szélén az árokban megláttunk egy kutyust. Ott feküdt összegömbölyödve az esőben.  Biztos, hogy kitették, mert a környéken nem volt falu, ahonnan elcsavaroghatott volna. Megálltunk. Kb 5-6 hónapos malamut keverék kislány, farkát, fenekét behúzva, de egyből odajött hozzánk.
Mivel más nem volt nálunk szalámis-sajtos zsömlével megetettük, szegény olyan éhes volt, hogy rágás nélkül nyelte le a falatokat és kb 2 perc alatt megevett 4 zsömlét, utána meg bújt oda simogatásra. A szívem szakadt meg miatta, milyen ember az, aki képes egy ártatlan állatot így a sorsára hagyni. Én nagyon remélem, hogy  Sors igazságos lesz és annak az embernek (ha lehet egyáltalán embernek nevezni az ilyet) ugyanígy hajléktalanul egy út szélén, esőben szélben, étlen-szomjan kelljen tengetnie a napjait.
Egy kis szeretgetés  után jött a kérdés mi legyen vele??
Ha magunkkal visszük, a barlangba nem vihetjük be, ott kell maradnia a kocsiba, ha meg ott marad félő, hogy visszafele már nem találjuk meg.
Mivel nem volt nagy meleg attól nem kellett félni, hogy a kocsiban hőgutát kap egy óra alatt, ezért megpróbáltuk betuszkolni a kocsiba. Nagyon ellenkezett, nem tudtuk olyan gyorsan becsukni az ajtót, hogy ne tudjon kiszökni. Kiugrott a kocsiból és visszafeküdt oda, ahol megtaláltuk.Szóval maradt az a megoldás, hogy hazafele megkeressük.
A barlang gyönyörű volt , amikor még gyerekkoromban voltam nem volt így kivilágítva, viszont nagyon hideg volt lent ( 8-10 fok).
Rengeteg fotót csináltam, de igazán nem adja vissza a látványt.
Mikor kijöttünk a barlangból még ez az esős idő is jó melegnek tűnt:))

Kocsiba pattantunk és indultunk is hazafele, ugyan eredetileg még tervben volt Lilafüred is, de inkább a kutyit mentettük.
Visszafele figyeltük az út szélét és megálltunk ott ahol odafele találtunk, de nem volt ott. Aztán az út másik oldaláról szaladt oda hozzánk. Egy pléddel letakartuk a hátsó ülést és némi csellel betereltük a kocsiba. Szerencsére visszafele már nem esett az eső, mert az ablakot le kellett húzni az "illata" miatt. Úgy ült a hátsó ülésen, mint a cövek, nagyon jól viselkedett, semmi gond nem volt vele, azt leszámítva, hogy a négy zsömit kihányta, gondolom nem volt hozzászokva az autókázáshoz. Utána már lefeküdt és végigaludta az utat hazáig.
Itthon gyorsan kapott kaját meg vizet, aztán még meg is kellett fürdetni, mert ilyen szaggal és ennyi "lakóval" nem lehet megmaradni a közelében. Pancsi után csináltunk neki egy kis vackot, betakartuk és reggelig hang nélkül aludt.
Lexi lett a neve, a párom csak Prostinak becézi, mert ugye útszéli volt, meg mikor megtaláltuk egy kis simogatás után egyből hanyatt vágta magát:))
Mára egész jól helyrejött a lelkivilága, játszik, szaladgál és szemmel láthatóan nagyon boldog. A lányom elkezdte tanítani, az "ül" parancsszót kb 5 perc alatt megtanulta, hellyel-közzel már az is megy neki, hogy a szobába nem megyünk be, az ajtó előtt kell csücsülni. Szóval okos kutya:))
Megtartani nem szeretnénk, mert bőven elég egy kutya (van ugyanis egy saját kutyusom), igy most gazdit keresünk neki.

1 megjegyzés:

  1. Sajna sokan így szabadulnak meg a felesleges házi kedvencektől.
    Otthon Anyukáméknál is rendszeres, hogy kutyust, macsekot fogadunk be, mert kitették őket az út mellett.
    Szép kutyus, remélem gyorsan lesz szerető gazdija.

    Ha van kedved "kisérteni" a szerencsédet, nézz be hozzám, lehet nyerni nálam egy-két gyöngyös dolgot :)

    VálaszTörlés